A világ legveszélyesebbnek kikiáltott hackerét, az Amerikában évek óta körözött Kevin D. Mitnicket több mint egy éve egy sértett adatvédelemszakértô fogta el kéthónapos digitális bújócska és fogócska után. A számítógépkalózra az FBI, Tsutomu Shimomura cyberdetektívre pedig az új típusú hôsökre vadászó amerikai média csapott le egy esôs februári hajnalon.

Kevin nem az az anyagias típus. Bár tinédzser kora óta bohócot csinál bármely digitális rendszervédelembôl és az általa eltulajdonított szupertitkos dokumentumok, friss fejlesztésû szoftverek és egyéb nagyértékû információk összértékét több százmillió dollárra becsülik, pénzhiány miatt hivatalból kirendelt ügyvéd védi. Az ôt rendôrkézre juttató hibát 1994 karácsonyán követte el.
Tsutomu Shimomura, az USA egyik vezetô adatvédelmi szakértôje, a San Diego Supercomputer Center üdvöskéje éppen szokásos évi síszabadságát töltötte a Sierra Nevadában amikor munkatársai elképesztô hírt adtak a tudtára. 1994 december 25.-én az Interneten át valaki behatolt a tengerparti házában mûködô számítógéprendszerbe, kipakolta a legújabb adatbiztonsági programjait, tréfás hangüzenetet hagyott a merevlemezen és távozott. Az ismeretlen hacker az Interneten alkalmazott Unix operációs rendszer egy olyan biztonsági hiányosságát használta ki amelynek elméleti lehetôségét egy másik híres számítógépbetyár, Robert T. Morris, az Internet Worm hálózati pszeudo-vírus kiagyalója már 1985-ben felvetette. Az cyberzsaru a hálón keresztül azonnal telekürtölte a világot a hírrel, felvette a kapcsolatot az FBI képviselôivel, és ezzel megkezdôdött a két számítógépes zseni sakkjátszmája a cybervilágot jelentô digitális számítógép és telefonhálózatok dzsungelében.

A sors iróniája, hogy az elsô nyomot január végén egy Számítógépek, Szabadság és Privátszféra elnevezésû alapítvány Internet postafiókjában találták, ahová az információszabadság még mindig névtelen bajnoka felmásolta a Shimomurától lopott adatvédelmi dokumentációt. Az alapítvány nem értékelte a gesztust, azonnal értesítették a hatóságokat. Nem telt el 24 óra, és Shimomura az e célra készített speciális megfigyelô program segítségével már laptopja képernyôjén követte nyomon az alapítvány Internet-szolgáltatójánál, a kaliforniai Berkeley Whole Earth 'lectronic Link (Well) szerverén történt újabb behatolást. Az elkövetô profizmusa, stílusa és módszerei egyaránt az évek óta illegalitásban tevékenykedô Mitnickre terelték a gyanút.

Mitnick élettörténete egy folytatásos digitális ámokfutás. A lapok címoldalaira elôször 1982-ben került, amikor bejutott az Amerikai Légvédelem egyik szuperkomputerébe. Tizenhét évesen egy telefonfülkébôl feltörte a Pacific Bell számítógéprendszerét, több telefonszámlát lenullázott és ellopott mintegy 200.000 dollár értékû adatot. Hat hónapot kapott egy nevelôintézetben, próbaidôvel szabadult, de azonnal törölte az ügy részleteit a rendôrség adatbázisából, megsemmisítette a bíró bankszámláját egy bankban, majd Izraelbe menekült. Amikor a dolog elfelejtôdött, visszatért az államokba, de nemsokára ismét hallatott magáról. Mindig igyekezett megsemmisíteni minden személyére utaló adatot, de 1988-ban (ekkor 25 éves volt) több hiábavaló kisérlet után sikerült rábizonyítani hogy 4 millió dollár értékû kárt okozott az egyik vezetô amerikai számítógépgyár, a Digital Equipment Corporation (DEC) adatbázisaiban biztonsági szoftverek és titkos kódok eltulajdonításával. A tárgyalás során az ügyész rámutatott : "Ez az ember nagyon, nagyon veszélyes, a saját és a társadalom érdekében távol kell tartanunk minden számítógéptôl", a börtönben még telefonközelbe sem engedték. Ügyvéde bizonyította hogy kliense számítógép-függôségben szenved, így egy éves börtönbüntetés után próbaidôre bocsátották és egy Los Angelesi terápiás intézetben helyezték el. Szabadulása után rögtön megsértette a próbaidô feltételeit és 1992 óta eltûnt a hatóságok szeme elôl. A cybertérben idôrôl idôre felbukkant azóta is, többek között FBI kódokkal behatolt több állami adatbázisba, és nagy rádiótelefon-gyártó cégektôl, mint például a Motorola, NEC, Nokia pedig rendszeresen elemelte az operációs szoftvereket.

Február 9.-én egy másik Internet-szolgáltató, a San Jose székhelyû Netcom illetékesei felfedezték hogy valaki mintegy 20.000 felhasználójuk hitelkártyaszámát vitte el. Ez súlyos könnyelmûség volt Mitnick részérôl, mert a Netcom dial-up, vagyis telefonvonalon elérhetô szolgáltatást biztosít, a támadás is telefonon keresztül érte, így kitalálható hogy ez volt a hacker kiindulópontja, az a bázis, ahol a telefonhálózaton keresztül csatlakozott az Internet számítógép-világhálózatra. Shimomura és stábja áthelyezte székhelyét a Netcom-hoz, gyakorlatilag nem volt más dolguk mint ellenôrizni minden egyes bejövô hívást a telefontársaságok adatbázisaiban. Hamarosan rájöttek hogy a hacker egy fiktív rádiótelefonról dolgozik, hívásait két megpiszkált adatbázisú lokális központ egyaránt a másiknak tulajdonította. Shimomura és az FBI a helyszínen munka közben bemérték, és február 16.-án hajnalban elfogták Mitnicket.

Az amerikai sajtó egyre növekvô érdeklôdéssel figyelte az ügyet, amely a Masters of Deception fedônevû hacker társaság óta a legfelkapottabb cyber-szenzáció. A New York Times folyamatosan tudósított az ügyrôl, hasábjain Shimomura posztmodern hérosszá magasztosult. A Hyperion kiadó máris 600.000 dollár foglalót adott a Shimomura és John Markoff, a New York Times riportere által írandó könyvre, Hollywood is érdeklôdik, meg nem erôsített hírek szerint maga Spielberg rendezné a filmváltozatot.

Az Internetet komolyan megosztotta az ügy, egyesek elmarasztalják Mitnicket a hacker etika megsértése miatt, a legkomolyabb érv az Internet alapvetôen kölcsönös bizalomra, és nem high-tech adatvédelemre épülô struktúrájának megkérdôjelezését rója fel a megszállott crackernek. A jelenség komolyan hátráltathatja az Internet utóbbi idôben egyre inkább tettenérhetô kommercializálódását, ez viszont már inkább dícséret az egyre halványuló nonprofit jelleget támogatók részérôl. A mátrix eredendôen anarchista tulajdonságait kedvelô komputer-underground körökben pedig napról-napra terebélyesedik a Condor fedônevû cyberpunk mítosza. Az a tény, hogy Mitnick nem próbált meggazdagodni akciói révén, és hogy a SUN Microsystems, a nyílt számítógépes rendszerek gyártója és hálózati szoftverek fejlesztôje biztonság-tesztelési szempontból egyenesen hasznosnak tartja az efféle betöréseket, egyaránt megkérdôjelezi a deviáns zsenit börtönbe juttató jogrendszer helytállóságát.

Bodoky Tamás írása alapján.